Nyersetetés

A B.A.R.F étrendről minden egy helyen
Elért hozzánk nyugatról egy újdonság: B.A.R.F. étrend kutyáknak, bár az utóbbi időben már macskák számára is előszerettel állítanak össze menüt a gazdik nyers alapanyagokból. Sorozatunkban szeretnénk számba venni azokat a tényeket és tévhiteket, amelyek e téma körül látnak napvilágot és amely világba a napfény mellett a viharfelhők gyűlnek, ami tulajdonképpen elkerülhetetlen is, amikor egy ilyen dinamikusan fejlődő ágazat jelenik meg a piacon.
A B.A.R.F. fogalma és története
A mai kutyatartók közül egyre többen szembesülnek azokkal az állategészségügyi problémákkal, amelyekben kedvenceik szenvednek. Az antibiotikumos kezelések drasztikus terjedése, a krónikus bőr- szőr betegségek és bakteriális megbetegedések egyre nagyobb számban történő jelenléte. A leukémia, a parvovírus, a különféle máj- és vese betegségek valamint a különböző rák-daganatok egyre gyakoribb diagnosztizálása. Ez mind-mind különféle figyelmeztetés arra vonatkozólag, hogy a házikedvenceknek egyre veszélyesebben sérülékennyé vált az immunrendszere és nem képesek természetes védekezéssel reagálni a szervezetüket ért hatásokra. A felelős klasszikus állatgyógyászat és az állat-természetgyógyászat álláspontja abban megegyezik, hogy az immunrendszerben történő változások okát elsősorban az állat táplálékfelvételében történő változásokban kell keresni. Az egyike az első dolgoknak, amiket meg kell vizsgálni az étel, amit a kutya eszik.
A mai gazdik, a termékek reklámjaitól zsongó fejjel, hajlamosak elfelejteni, hogy a kutyáik ősei úgy maradtak fenn az évezredek során, hogy a vadonban éltek, vadásztak, főként nyers hússal, nyers növényekkel táplálkoztak és ennek megfelelő fejlődött ki az emésztőrendszerük. Annak az egyszerű statisztikai ténynek pedig nem nagyon örülnek a tápgyártók, hogy amíg termékeikkel nem jelentek meg ekkora mennyiségben és ilyen minőségben, mint jelenleg, addig nem volt a kutyák között ennyi degeneratív betegség és bőrprobléma. Közismert tény, hogy a jelenleg kereskedelemben kapható állateledelek túlnyomó része mesterséges aromákat, színezékeket, adalékanyagokat, tartósítószereket és különféle vegyi anyagokat tartalmaznak, melyeket az állatok szervezete nem tud kellőképpen feldolgozni, és komoly hatással vannak az immunrendszerükre.
Maga a B.A.R.F. elnevezés és a módszer származási helye az USA, ahol egy lelkes kutyatenyésztő a fenti okoknál fogva a tenyészetének száraz és konzerv tápokkal történő etetését megszüntette. A kutyái teljes táplálását a saját autodidakta elgondolása alapján megreformálta és a módszerét elnevezte "Born Again Raw Feeders" -nek, ami annyit tesz mint: "a nyers táplálék újjászületése". A B.A.R.F. -étrend valójában egyfajta visszatérést jelent a kutyáknak a domesztikáció ősi étrendjéhez. Ugyanis a biológusok szerint egy szervezetnek legalább 10.000 évre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes táplálékösszetevő változáshoz alkalmazkodni tudjon. A mai kutyatáp gyártás még 100 évnyi történetet sem mondhat el magáról, viszont figyelemre méltó módon a kutya faj történetében még soha nem volt olyan rohamos egészségkárosodási folyamat megfigyelhető, mint az utóbbi 60-80 évben.
A B.A.R.F. módszer tehát a kutya táplálékának nyers formában történő fogyasztását jelenti, olyan táp házi- vagy ipari előállítását, amely igyekszik hasonlítani arra amit a kutyák még azokban az időkben ettek, mielőtt napjaink imádnivaló társállataivá váltak. A biológusok, genetikusok és állatorvosok szerint a kutyák genetikailag valójában még mindig a domesztikáció kezdeti, több ezer évvel ezelőtti étkezési szokásaira és táplálékösszetevőire vannak bekódolva, fogazatuk, nyál- és gyomorsav összetételük és mennyiségük, a gyomruk és az emésztőcsatornájuk valójában az akkori élelmezés szerint alakult ki és működik egészségesen.
B.A.R.F. - itt és most
A B.A.R.F. étrend elsődleges célja, hogy az ember megfelelő arányban és összetételben a leginkább biztosítani tudja a kutya táplálékában a nyers élelmiszerek, szerves húsok és csontok, zöldség és gyümölcs keverékek széles skáláját, más pro-biotikumokkal és antioxidánsokkal együtt. Ez akkor sikeres, ha a táplálék leginkább hasonlóvá válik ahhoz a természetes zsákmányhoz, amely táplálta a kedvenceinket az evolúciójuk során. Fontos különbség a különféle ételmaradékokból vagy ipari kutyatápokból kialakított és a B.A.R.F. étrend között, hogy az utóbbiban megtalálhatóak az élő enzimek, mert nem pusztulnak el a főzés, szárítás, hőkezelés során. A nyers tápanyagokban a vitaminok, ásványi anyagok, aminósavak megmaradnak eredeti állapotukban, ami a nagyüzemi eljárással gyártott tápokról nem mondható el. Pedig ezeknek a természetes anyagoknak jelenléte a kutyák javát szolgálják, javítják az emésztésüket, erősítik az immunrendszerüket, anyagcsere folyamataikat és segítséget jelent a sejtmechanizmusaik újjáépítésében. Ennek eredményeként az élő enzimekkel kiegészített nyers étrend segítségével meghosszabbítható házi kedvencünk élete.
A B.A.R.F. előnyei:
· rendkívül megerősödik az immunrendszer
· megerősödnek az inak és inszallagok
· fejlettebb izomzat
· egészségesebb és fényesebb szőrzet
· a vérkeringési problémák esetén enyhül a tünet
· nem, vagy csak minimális fogkő képződik
· megszűnik a jellemző kutya szájszag
· kevesebb parazita
· kevesebb széklet
· a gyomorcsavarodás esélye minimálisra csökken
Az ellenzők és a hátrányok
Természetesen a több millió kutyatulajdonosnak, akik egy egész életen keresztül hittek abban, hogy csak is az iparilag előállított 'teljesértékű', 'prémium' és más hasonló jelzőkkel ellátott táplálék a legmegfelelőbb a kutyáiknak. Vagy éppen a másik tábornak, akik mindenféle ismeretet és információt nélkülözően, gyakorlatilag főzött/sütött/fűszerezett konyhai maradékkal biztosította a kutyája táplálékát - nehezen nyílik ki a szeme erre az újdonságra.
Állategészségügyi szempontból a székrekedés, hasmenés, szilárd csont okozta nyelőcső sérülések, a kalcium, cink, jód esetleges hiányát szokták negatívumként emlegetni. Ezek azonban csak akkor lehetnek helytállóak, ha a B.A.R.F. táplálék nem megfelelően van előkészítve, nem jó arányban vannak az alkotórészek keverve és az ásványi anyag összetétel egyoldalúvá válik. Az esetleges ásványi anyag hiány kezdeti tüneteket pedig a gazdi nem veszi észre és nem ellensúlyozza.
Másik kritikai pont a nyers húsban esetlegesen fellelhető bélféreg lárvák veszélye. Ez természetesen nagymértékben függ az adott haszonállat tartási körülményeitől és élelmezésétől, a feldolgozó vágóhíd és hentes üzem higiéniai és technikai színvonalától. A rendszeres féregtelenítő módszerek alkalmazásával tovább csökkenthetők a veszélyek.
További szkeptikus ellenvélemény, hogy a B.A.R.F. módszer használatával az állatról az emberre terjedő fertőzések aránya megemelkedhet. Erre a mai civilizált állattartói körülmények között sokkal kisebb az esély, mint esetleg 2-3 évtizeddel ezelőtt lehetett volna. Az elméleti feltételezésnek a valós veszélyét idáig semmilyen statisztikai felmérés és adat nem tudta alátámasztani. Ellenkezőleg, ma már bizonyított tény, hogy a szalmonella és más az ételekben terjedő baktériumokat a kutyák emésztőrendszere minden további nélkül elpusztítja.
Az ellenzők egy csoportja előszeretettel hivatkozik a saját kutyájának azon szokására, hogy a kutyája szinte vegeteriánus módon táplálkozik, és már nagyon kevés hasonlóságot mutat az eredetileg húsevőnek (Carnivor) nevezett farkashoz vagy kutyához. Ezek az indoklások megfeledkeznek arról, hogy a vadon élő farkasok legutóbbi megfigyeléseiből kiderült, hogy az egyébként főként növényevő zsákmányállatok belének és gyomrának tartalma mellett jelentős mennyiséget esznek erdei gyümölcsöket, gyógynövényeket, gyökereket, füveket, bogarakat és növényevő állatok ürülékét.
A tápgyártók propagandájában többnyire az szerepel, hogy a kutyának a naponta szükséges tápanyagok mindegyike megtalálható az általuk gyártott tápban. Csak hogy nem minden tápanyag összetevőt szükséges rendszeresen, naponta bevinni a szervezetbe. Bizonyos anyagok bevitele heti vagy havi rendszerességgel történő fogyasztása sokkal jobban megfelel egy kutya életműködési ritmusának, mint a naponta mindenből- mindig kényszerű gyakorlata.
Kétségtelenül hátránynak mondható, hogy a rohanó világban élő, elkényelmesedett és sok-sok mindent készen elváró és megkapó ember számára egy fajta nehézséget és idő / energia igényt jelenthet kedvencének a megfelelő B.A.R.F. táplálás összeállítása és naponta történő elkészítése. De a mélyhűtött húsok és húsipari melléktermékek alkalmazásával, a profi módon előkészített és kereskedelemben kapható gabonaipari termékekkel, valamint a háztartásban, kertben egyébként is megtalálható zöldség, gyümölcs felhasználásával az elképzeltnél sokkal könnyebben megvalósítható a kutya számára rendkívül egészséges B.A.R.F. táplálkozás, mint ahogyan az első pillanatban gondolható.
B.A.R.F. TIPPEK ÉS SZABÁLYOK
egy adag ajánlott összetétele: 40 % nyers húsos-csont (farhát, nyak, marha szegy, oldalas)30 % nyers zöldség-gyümölcs (apróra vágott répa, cukkini, alma, sütőtök)30 % nyers hús (csirke, marha, birka, nyúl, bárány, pulyka, stb)
a felnőtt kutya testömegének 2 % = a táplálék mennyisége / nap
a táplálék mennyiségét mindig naponta 2 részre elosztva kapja a kutya
a legjobb étrendkiegésszítő a zöldkagyló por, amennyiben a porcok erősítése a cél.
1 - 2 teáskanál kiegészítő olaj változatossá teheti az étrendet, nem mellesleg hasznosul a szervezetében.
Ajánlott a bogáncsvirág olaj, lazacolaj, lenmagolaj, ligetszépe olaj használata
hetente 1 alkalommal a hús adag 50 % lehet nyers hal is
1 - 2 főtt vagy nyers tojás, a héjjával együtt összetörve, hetente kerülhet a táplálékba, mert ez kiváló fehérje, vitamin, ásványi anyag és kálcium hordozó
paradicsom, hagyma, avokadó NE szerepeljen az étrendben, mert ezek mindeggyike tartalmazza a 'solatin' nevű méreganyagot, amely káros a kutya emésztőrendszerének
pitypang, zsályalevél, citromfű, mentalevél, szederlevél, málnalevél, csalán, kapor, petrezselyem és kamilla tölthetik be a fűszerek és ízesítők szerepét
amelyik kutya a kezdetben nem szívesen eszi a zöldséget, annak ajánlatos a húsadagot ledarálni és abba keverni a zöldségeket, vagy kevés tonhaldarabbal vagy májjal ízesíteni
zab, árpa, köles, rozs, kukorica dara, kókusz reszelék, (vagy ezek 'pehely' változata) íróval, kecsketejjel vagy répalével történő keverékével heti 1 alkalommal helyettesíthető a zöldség mennyiség 50 % -a
Felhasznált szakirodalom:
Messika, Barbara R. Schäfer: B.A.R.F. - Artgerechte Rohernährung für Hunde - Kynos
Messika, Barbara R. Schäfer, Sabine L. : B.A.R.F. Junior - Kynos
Brigitte Rauth-Widmann: Was mein Hund nicht fressen darf - CADMOS
Carol Boyle: Natural Food Recipes for Healthy Dogs - Howell Book House
Dr. Ian Billinghurst: Give a Dog a Bone - CSB
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás - Jaffa